Hisztológia: szövettant jelent
Megvizsgálja a szöveteket, megkülönbözteti az egészségest, az elváltozottól.

Szövet (tela): azonos eredetű, szerkezetű és működésű, meghatározott funkciók ellátásra elkülönült sejtek és a köztük lévő sejtközötti állomány együttese
Minden szövet áll:
- sejtes állományból
- sejt közötti állományból

Szövetek fajtái:
1. Hám szövet
2. Kötő és támasztó szövet
- laza rostos kötőszövet
- tömött rostos kötőszövet (inak)
- zsírszövet
- vér és nyirok
- porc
- csont
3. Izom szövet
4. Ideg szövet

Feladatai:
- elhatárol, véd a külvilágtól, de kapcsolatot is tart vele
- felszívás (resorptio): hatóanyagokat, tápanyagokat
- kiválasztás (secretio): verejtéket, faggyút
- érzékel, légzőszerepe van, hőtároló funkciója van és hőszabályzó

Jellemzői:
- test külső és belső felszínét borítja
- sejtjei szorosan illeszkednek, sejt közötti állománya kevés
- ereket nem tartalmaz, az alatta lévő kötőszövetből veszi fel a tápanyagokat ozmózissal vagy diffúzióval

Csoportosítása:
1. Sejtek alakja szerint:
- hengerhám sejtek (bazális réteg, húgyutak)
- csillószőrős hengerhám (légutak)
- köbhám sejtek (tüskés réteg, mirigyek)
- laphám sejtek (szaruréteg, nyálkahártya)
2. Rétegek száma szerint:
- egyrétegű: olyan helyeken található, ami nincs kitéve fizikai behatásnak, és ahol az anyagok felszívása történik
- többrétegű: mechanikai vagy kémiai hatásoknak kitett helyen található
3. Sejtek működése szerint (morfológia alapján):
- fedőhám (epithelium superficiale): testfelület borítása, testüregek és üreges szervek bélelése, feladata hogy az alatta lévő szöveteket megvédje a fizikai sérülésektől, kórokozóktól, kiszáradástól, kémiai anyagoktól, káros sugárzástól
- érzékhám (epithelium sensorium): érzékszervekben, receptorként működnek, a beérkező ingereket elektromos jellé alakítják és az idegeken keresztül továbbítják
- felszívóhám: bélrendszerben és vesében, feladata a tápanyagok felszívása
- pigmenthám: sejtjeiben pigment szemcsék vannak, a szem ideghártyájában (retina)
- mirigyhám (epithelium glandulare): feladata a váladéktermelés, hormonokat választ ki a véráramba
4. Eredet szerint:
- ectodermális: testfelszínt borítják pl. hámréteg (epidermis)
- endodermális: gyomor és bélrendszer belső felülete
- mesodermális: testüregek belső felülete

Mirigyek fajtái kiválasztás szerint:
1. Külső elválasztású = EXOKRIN mirigyek
- váladékát vagy a testfelületre önti (verejték, faggyú, tejmirigy), vagy valamilyen testüregbe (nyál, hüvelyváladék, gyomormirigyek)
2. Belső elválasztású = ENDOKRIN mirigyek
- ezek a hormontermelő mirigyek, nincs kivezetőcső
- váladékuk maga a hormon, ami a vérrel szállítódik a célszervek felé

Mirigyek fajtái alak szerint:
- csöves (tubulosus), bogyós (alveoláris), csövesbogyós (tubulo-alveoláris)
A váladék leadása történhet:
- merocrin: a sejt plazmájának vesztesége nélkül ürülnek ki, csak a termelt váladék szabadul fel exocitózissal pl. nyálmirigy
- apocrin: folyamatosan termelik a váladékot, de szakaszosan üríti pl. verejtékmirigy, tejmirigy (illatmirigyek)
- holocrin: a citoplazma tönkremegy és részt vesz a váladék alkotásában, a teljes sejt szétesik, így az egész sejt váladékká alakul pl. faggyúmirigy

Kötőszövet fajtái:
- laza rostos kötőszövet
- tömött rostos kötőszövet
- zsírszövet
- vér és nyirok
Támasztó szövet fajtái:
- porc
- csont

Feladata:
- mechanikai, tápláló és védő funkciók
- összeköti a belső szerveket
- hozzájárul a csontképzéshez, építi az érfalakat, az izmokat a csontokhoz köti

Jellemzői:
- üregeket tölt ki, tereket választ el
- szöveteket köt össze és rögzít
- mindenhol előfordul, kivéve szemlencse
- képesek egymásba alakulni, pl. a porc eltud csontosodni
- sok a sejtközötti állománya

Sejtközötti állomány: rostokból és rostközötti állományból áll

Rost típusok:
1. Kollagén rost (enyvadó)
- aránylag vastag, nagy a szakítási és húzási szilárdsága, nem nyújtható
- a rostokon harántcsíkolat látható, kollagén fibrillumokból épül fel
2. Elasztikus rost (rugalmas)
- vékony, rugalmas, nyújtható, a terhelés megszűnte után eredeti hosszára húzódik össze
- kicsi a szakítási szilárdsága, elszakadva felcsavarodik
3. Retikuláris rost (rácsrost)
- vékony, térhálózatot alkotnak
- lépben, nyirokszervekben, csontvelőben van
1. Laza rostos kötőszövet
- szöveteket rögzít, elválaszt
- a hámréteg alatt helyezkedik el, mindenhol előfordul, kivéve szemlencse
- gazdag ér és nyirokhálózata van
- védi és táplálja a szöveteket
Részei:
- kocsonyás alapállomány (hialuronsav)
- rostos állomány: kollagén, elasztikus, retikuláris
Sejtes állománya:
- fibrociták (helytülő sejtek) --> rostrendszer kialakításában van szerepük, fibroblastok a rostképző sejtek, fibrociták a fibroblastok inaktív formái
- hisztiociták (időszakos vándorsejtek) --> fertőzésekkel szembeni védekezés, elöregedett és elpusztult sejtek eltakarítása, méregtelenítő szerepük van, nagy falósejtek, bekebelezik a daganatsejteket, de eközben maguk is elpusztulnak
- metakromáziák (hízósejtek) --> szoros kapcsolatban áll az idegrendszerrel, idegimpulzusok hatására belőlük hisztamin (gyulladásos folyamatok kialakítása), heparin (véralvadásgátló) és szerotonin (értágító) szabadul fel
- limfociták (fehérvérsejt, nyiroksejtek) --> T, B limfociták, fagocitálnak, kórokozók elleni immunanyagot termelnek
- kromatofórák (festékhordozó sejtek) --> melanint tartalmaznak, a szemhéjon, szájon, mellbimbón, végbélnyílás körül található, ezeknek adja a színét
2. Tömött rostos kötőszövet (ínszövet)
- inakban fordul elő (nagy nyújtásnak kitett terület)
- összeköti az izmokat a csontokkal
- vastag kollagénnyalábokat tartalmaz, sok egy irányba futó kollagén rost
- ellenálló képessége nagy, terhelhető
- erek hálózzák be, gazdag rost tartalmú
3. Zsírszövet
- bőraljában fordul elő (has, comb, fenék, mell, kar)
- meghatározza a test esztétikai formáját
- nőknél a testzsír aránya --> 20%
- férfiaknál a testzsír aránya --> 15%
- feladata: mechanikai védelem, tartalék tápanyag, hőszigetelés
- pecsétgyűrű alakú sejt
4. Vér, mint szövet
- folyékony kötőszövet, aminek gazdag a sejt közötti állománya
- PH: 7,3 enyhén lúgos
- vérmennyiség férfiaknál: 5-5,5l, nőknél 4,5-5l
Részei:
- vérplazma, vérsavó
- vér alakos elemei: vörösvértest, fehérvérsejt, vérlemezke
Vérplazma:
- halvány sárga, 90%-a víz
- tartalmaz: koleszterin, vércukor, zsíranyagok, karbamid, húgysav, hormonok, vitaminok, enzimek, albumin, globulin (jellegzetes fehérjék)
Vörösvértestek:
- nem valódi sejtek, mert nincs sejtmagjuk
- a vöröscsontvelőben termelődik, és a lép bontja le
- mennyisége: 4-5 millió / mm3 --> ezért vörös a vér
- élettartama: 120 nap / 4 hónap
- fő alkotója: hemoglobin --> hemo = vas, globin = fehérje (vastartalmú fehérje)
- a hemoglobin szállítja az oxigént, szén dioxidot, szénmonoxidot
- a szénmonoxid 300x erősebben kötődik, mint az oxigén
Fehérvérsejtek:
- szerepe: védekezés
- a vöröscsontvelőben és a nyirokszervekbe termelődik, lebomlása a fertőzés helyén
- mennyisége: 7000-8000 db / mm3
- élettartama: 8-9 nap
Vérlemezkék:
- szerepe: a sérülés helyén szétesnek, véralvadékot képeznek, eltömik a sebet és megakadályozzák a további vérzést
- a véralvadékból varr képződik
- a vöröscsontvelőben termelődik
- mennyisége: 250-300.000 db / mm3
5. Porcszövet
- csontok végein fordul elő
- védi a csontvégeket a mechanikai hatástól, súrlódástól
- képes átalakulni csonttá az idők folyamán
- ereket nem tartalmaz, anyagcseréje lassú
Fajtái:
1. hyalin porc (üvegporc)
- kékes fehéres színű
- előfordulás: a legtöbb csontvégen ez található pl. ízületekben, bordáknál
- felépülés: az alapállományon kívül kollagén rostokat tartalmaz
2. rugalmas rostos porc (elasztikus porc)
- előfordulás: fül, orrhegy
- felépülés: az alapállományon kívül elasztikus rostokat tartalmaz
3. rugalmatlan rostos porc
- előfordulás: porckorong (gerincoszlopban a csigolyák között)
- felépülés: az alapállományon kívül kollagén és elasztikus rostokat is tartalmaz, ezért ellenálló is és rugalmas is
6. Csont szövet
Részei:
- szerves állomány: fehérjék alkotják
- szervetlen állomány: ásványi anyagok vannak benne, Ca, Mg, sók, foszfátok (kalciumfoszfát)
Alak szerint lehetnek:
- csöves csontok: combcsont, sípcsont
- lapos csontok: koponya
- vegyes és szabálytalan alakú csontok: lapocka, medence (vegyes), csigolyák (szabálytalan)

Jellemzői:
- aktív mozgásnak a kivitelezője, összehúzódik és elernyed
- testünk 40%-a izom
- két fontos fehérjéje van: AKTIN és MIOZIN
- gazdag érhálózata van: ez adja a vörös színét
- gazdag ideghálózata van: hogy össze tudjon húzódni és elernyedni

Fajtái:
1. Sima izom: orsó alakú sejt, 1 sejtmaggal a közepén
Előfordulás: belső szervek falában, erek, belek, epehólyag, légutak, mirigyek kivezetőcsöve, húgyutak, bőrben, zsigeri szervek izomzata
Működése:
- lassú, de kitartó, nehezen fárad el
- gyenge munkavégzésű
- akarattól függetlenül működik --> vegetatív
2. Harántcsíkolt izom: sokmagvú sejt, mikroszkópikus gépben fénytörő szakaszok láthatók --> ez adja a harántcsíkoltságát
Előfordulás: vázizmok, nyelv, garat, nyelőcső egy része
Működése:
- gyors, de nem kitartó, mert elfárad
- erős munkavégzésű
- akarattól függően működik --> szomatikus izom
3. Szív izom: 1 sejtmagvú, de harántcsíkolatot mutat --> mindkét izomnak mutatja a tulajdonságait (sima + harántcsíkolt)
Működése:
- gyors, kitartó, nem fárad el
- erős munkavégzésű
- akarattól függetlenül működik --> vegetatív

Jellemzői:
- az egyik olyan sejttípus, ami nem képes arra, hogy osztódjon
- egysége --> NEURON = idegsejt
- neuron: alkalmas az ingerek felfogására, annak ingerületté alakítására, az ingerület vezetésére és átadására más sejteknek

Feladata:
- ingerek felvétele és továbbítása a központok felé