Bőr rétegei:
1. Hámréteg --> epidermis
- többrétegű elszarusodó laphám alkotja
- legfontosabb védő funkció
2. Irha réteg --> cutis / dermis
- laza rostos kötőszövet alkotja
- erek, nyirok, idegek találhatók itt
3. Bőralja --> subcutis
- laza rostos kötőszövet + zsírszövet alkotja
+ Bőrfüggelékek: bőrmirigyek (verejték, faggyú), szőr, köröm

+ Bőrfelszíni emulzió:
2 részből áll:
- vizes fázis --> verejték + zsírsav = savköpeny
- zsíros fázis --> faggyú + szaruzsír = zsírköpeny
Szaruréteg: 10% víz
- többrétegű laphám + nincs sejtmag (nem igazi elő sejt)
- anyaga --> keratin (szaru)
- aminosav --> cisztin
- szaruzsír --> ceramid
Fénylő réteg: 20% víz
- többrétegű laphám + nincs sejtmag (nem igazi élő sejt)
- anyaga --> eleidin (szaruelőanyag)
Szemcsés réteg: 30-40% víz
- egyrétegű laphám + lapos sejtmag
- anyaga --> keratohialin (szaruelőanyag)
Tüskés réteg: 50-60% víz
- többrétegű köbhám + gömbölyű sejtmag
- anyaga --> tonofibrillum (kéntartalmú plazma)
- Langerhans sejtek: elpusztítják a hámba kerülő vegyi anyagokat, baktériumokat (fagocitálnak)
Bazális réteg: 70% víz
- egyrétegű hengerhám + hosszúkás sejtmag + melanin (pigment szemcsék)
- anyaga --> tonofibrillum (kéntartalmú plazma)
- aminosav --> cisztein
- hullámvonal mentén kapcsolódnak az irha réteghez (bazális membrán)
Hámréteg sejtjei:
- keratinocyta --> élő hámsejt
- melanocyta --> festékképző sejt
- corneocyta --> elhalt szarusejt
- Langerhans sejtek
- Merkel sejtek --> tapintás
Keratin: rostos szerkezetű vázfehérje
- bőrben lágy, hajlékony
- körömben kemény

Sejtmag: vízmegkötő faktorokká alakul át
NMF --> nedvesség megkötő faktor
- nedvszívó, rossz vízmegtartó
- felépítése: Na, K, Ca, Mg, Cl, P, citrát, formiát, laktát, karbamid, húgysav, aminosav
SSZF --> semleges szénhidrát faktor
- kevésbé nedvszívó, jó vízmegkötő
- felépítése: szőlőcukor, tejcukor, aminocukor

Ceramidok:
- nagy molekulájú, zsírkísérő anyagok
- bőrfelszíni emulzió része
- golgi készülék termeli a sejtplazma anyagaiból

Melanin:
- a bőr színét adja
- termelője: melanocita sejtekben a melanoszóma
- összetett fehérje aminosavak + festékvegyületek
2 féle van:
- Feomelanin --> vörös, szőke
- Eumelanin --> barna, fekete

Festékképzés folyamata: Fenil alanin --> tirozin --> DOPA --> melanin
- enyhén lúgos környezet
- oxidatív közeg
- réz 2 ionok
- enzimek: tirozináz, DOPA-oxidáz

Felépítése:
Kocsonyás alapállomány:
- anyaga: dermatánsav (hialuronsav származék) --> nagy vízmegkötő képességű
- szerepe: védelem, fertőzések terjedésének megakadályozása
- alapállományába ágyazódnak bele a rostok és sejtek
Rostok:
1. Elasztikus rostok:
- a bőr rugalmasságát adja
- elasztinból áll, ami nagy vízmegkötő képességű
- az élet folyamán a vízfelvevő képességük csökken, mert több lipid rakódik a rostokra, így azok megvastagodnak, rugalmasságuk csökken és kialakul a bőr ráncosodása, petyhüdtsége
- ha elszakadnak dugóhúzószerűen feltekerednek
2. Retikuláris rostok / rács rostok:
- kollagén rostok előanyagai
- bőr ereit és függelékeit veszi körül a bőraljában
3. Kollagén rostok:
- rugalmatlanok
- vázfehérjét tartalmaznak, amik nagy duzzadó képességűek
- nagyon jó a vízmegtartó képessége
- lefutásuk: nőknél hosszanti, férfiaknál rácsos szerkezetű
Sejtes alapállomány:
- helytülő sejtek --> fibrociták: fagocitálnak, rostrendszer kialakítása, zsírsejtekké tud alakulni
- időszakos vándorsejtek --> hisztiociták: lizoszómát tartalmaz, méregtelenít
- fehérvérsejtek --> limfociták: fagocitálnak, kórokozók elleni immunanyagot termel
- festékhordozó sejtek --> kromofor sejtek: melanint tartalmaz, száj, mellbimbó, végbélnyílás területén
- hízósejtek --> metakromáziák: hisztamin (értágító), szeratonin (értágító), heparin (véralvadás gátló) anyagokat szabadít fel idegimpulzusok hatására

Fibroblast --> ezek termelik a rostokat

Irha rétegei:
Szemölcsös réteg - Stratum papillare --> papilláris réteg
- szemölcsökből (papilla) és nyúlványokból áll
- feladata: hám táplálása hajszálereken keresztül
- ez biztosítja a bőr nyúlékonyságát
- az irha szemölcseivel, a hám nyúlványaival közelít a másik réteg felé, a szemölcsök két sorba rendeződnek és hámlécet alkotnak, aminek rajzolata egyénenként változó --> ez adja az ujjlenyomatot
Hálózatos réteg - Stratum reticulare --> retikuláris réteg
- irha mélyebb részén található
- kollagént és retikuláris rostokat is tartalmaz
- kután érhálózat látja el tápanyaggal

- az irha és bőralja között nincs olyan éles határ, mint a hám és irha között
- laza rostos kötőszövetből és zsírszövetből áll
- a zsírszövet feladatai a hőszigetelés, mechanikai védelem, tartalék tápanyag
- az irha és bőralja határán található a verejtékmirigy és innen indulnak ki a szőrszálak is
- a szubkután érhálózat látja el tápanyaggal

Subpapillaris: apró hajszálerek, feladata a hám és irha felső részének a tápanyag ellátása és gázcseréje ozmózissal, plusz ez adja a bőr rózsaszín színét

Cutan: kapcsolatban van a subcutan érhálózattal, az irha rétegben fut

Subcutan: vastag erek amik a bőraljában futnak
Bőr nyirokerei: cután és szubcután nyirokhálózat, amik a vénákkal párhuzamosan futnak

Verejtékmirigy --> csöves mirigy, irha-bőralja határán helyezkedik el
Kis verejtékmirigy:
- merokrin: önálló váladékot termel, nem keveredik a sejt plazmájával
- váladéka víztiszta folyadék: víz 99%, NaCl 1% (só)
- szerepe: hőszabályozás, kiválasztás, savköpeny része, védi a szervezetet a vegyi hatások, kórokozók ellen
Nagy verejtékmrigy:
- apokrin: önálló váladékot termel, és a felrepedő sejt plazmája keveredik a váladékkal
- váladéka tejszerű, zavaros: víz 95%, NaCl 5% + fehérje
- pubertás korban kezd el működni, főleg a hajlatokban, nemi szervek környékén
- a váladéka a bőrfelszínre kerülve szagtalan, de a magas nátrium tartalom miatt gyorsan bomlik és kellemetlen szagúvá válik
Faggyúmirigy --> elágazó bogyós mirigy, irha felső részén helyezkedik el, a szőrtüszők mentén
- holokrin: önálló váladékot nem termel, a váladéka a felrepedő sejtek plazmája
- a szőrtüszőkhöz kapcsolódik, váladéka ezen keresztül kerül a bőrfelszínre
- tenyéren, talpon, ajkakon, körömágynál nincs
- a hormonok befolyásolják a működését: pubertás korban megnő, klimax korban csökken az aktivitásuk
- szerepe: gátolja a bőr víztartalmának csökkenését, puhává bársonyossá teszi a bőrt, része a zsírköpenynek, védi a szervezetet a kórokozók, vegyi és időjárási viszonyok ellen
- váladéka félfolyékony, zsíros anyag: glicerin észter, szabad zsírsav, koleszterin, fehérjék, ásványi sók, pici víz

Szőr fajtái:
Lanugo fetalis: magzati életben a 3. hónaptól fejlődik, és a 9. hónapban kihullik
Lanugo postnatalis: születés után kifejlődő piheszőr, ami az egész testet beborítja
Terminális szőrzet: haj, szemöldök, szempilla, szeméremszőrzet, hónaljszőrzet, szakáll, bajusz, orr, fül szőrzete

Szőrtüsző: a legalján 3 jól elkülöníthető réteg van
1. Külső gyökérhüvely
2. Belső gyökérhüvely
3. Kutikula
Hajhagyma: a hajszemölcsöt veszi körül
Hajszemölcs: vérerek és idegek futnak ide, felette vannak a mátrix sejtek
Mátrix sejtek: gyors osztódásra képes sejtek, feladata a szőrszálak képzése
Szőr belső felépítése:
1. Kutikula - kéreghártya (legkülső réteg)
- anyaga: keratin
- rétegei között kitt anyag található: nagy vízmegkötő képességű, öregedés vagy vegyszerek hatására elveszti rugalmasságát
2. Cortex - kéregállomány
- anyaga: keratin
- itt színezik meg a festékek a melanint
- rétegei között kitt anyag található: ebben vannak a melanin szemcsék
3. Medulla - velőállomány (legbelső réteg)
- nem tartalmaz melanint
Szőrnövekedés szakaszai:
Anagén - növekedési szakasz
- szálak 85%-a, 5-7 évig tart
- a haj gyökere szorosan kapcsolódik a papillával
- a mátrix sejtek folyamatosan működnek
Katagén - átmeneti szakasz
- szálak 1%-a, 2-3 napig tart
- a mátrix beszünteti sejt osztódását, és leválik a hajszemölcsről
Telogén - pihenő szakasz
- szálak 15%-a, 3-6 hónap
- megindul az új szál növekedése a mátrix sejtek maradványaiból, és az új szál kilöki a régi szálat