Sejtorganellumok: hártyával / membránnal határolt, speciális funkciókkal ellátott, a citoszolban úszkáló sejtszervecskék. Az organellum "kis szervet" jelent.

Sejthártya / sejtmembrán:
- elhatárolja, de össze is köti a sejtet a környezetével
- elválasztja a sejt belsejét (intracelluláris tér) a sejt körüli tértől (extracelluláris tér)
- félig áteresztő hártya (szemipermeábilis) - 1nm-től kisebb részecskéket engedi át
- sejt anyagcsere itt zajlik (anyagfelvétel, anyagleadás)
- a sejt a sejthártyán keresztül veszi fel és adja le a különböző anyagokat
- alap szerkezete: kettős lipid réteg
- a sejthártya külső felszínén fehérjék találhatók, amik érzékelik a sejtet érő hatásokat, és itt vannak azok a fehérjék is, aminek segítségével a többsejtű szervezet sejtjei egymáshoz kapcsolódnak
- markerfehérjéi (jelölőfehérjék) segítségével azonosíthatóvá teszi a sejtet
- receptorfehérjéivel pedig a külső, a sejt működésének szabályozásához nélkülözhetetlen jeleket fogja
- a membránon keresztül lejátszódó anyagfelvételt és leadást transzportfolyamatnak nevezzük
- passzív transzport folyamat: energiát nem igénylő folyamat, a sejthártyán csak kisméretű molekulák képesek diffúzióval átjutni pl víz, szén-dioxid, oxigén
- aktív transzport folyamat: energia befektetés kell hozzá, a nagyobb méretű molekulák  és ionok átjutása

Sejtplazma / citoplazma:
- kocsonyás anyag, a sejt belsejét tölti ki
- magába foglalja az összes sejtalkotót
- a sejtplazma három fázisú diszperz rendszer
2 részből áll: citoszol, citoszkeleton
- citoszol (folyékony, vízben gazdag fázis): legnagyobb része víz (plusz vízben oldott ionok, kis molekulák)
- citoszkeleton: sejtplazmában lévő fehérjék, amik összekapcsolódva térbeli hálózatot alkotnak, ez a sejtváz
- a citoszkeleton adja a sejt alakját és segíti a sejtalkotók mozgását
- a citoszkeleton részei: intermedier filamentumok, mikrofilamentumok, mikrotubulusok

Mitokondrium:
- kettős membránnal határolt organellum, melyből a külső membrán sima, a belső felszín növelése miatt mély redőket képez
- a sejt energiatermelő központja
- feladata az energia előállítása és elraktározása
- belsejében játszódik le a sejtlégzés --> sejtlégzés központja
- ATP előállítás helyszíne: az ATP molekulák biztosítják a fehérjék működéséhez szükséges energiát

Dezmoszóma:
- sejthártya megvastagodás
- ezen keresztül zajlik az anyagcsere
2 folyamata van:
- endocitózis (bekebelezés): így jutnak be a fehérjék, ásványi anyagok
- exocitózis (kilökődés): így távoznak az emészthetetlen anyagok pl. váladék

Peroxiszóma:
- apró kis zsákocskák, amik méregtelenítenek
- legnagyobb mennyiségben előforduló enzime a kataláz, ami elbontja a veszélyes peroxidot

Vakuólum:
- tápanyagok tárolása
- váladék tároló üregek

Endoplazmatikus retikulum:
- a sejtmag közelében található
- fehérjéket, szénhidrátokat, lipideket és hormonokat (szteroidokat) gyárt
- részt vesz a sejt számára káros anyagok és anyagcseretermékek ártalmatlanításában
2 formája van:
1. sima felszínű ER (SER): felületén nincsenek riboszómák, elsősorban a szénhidrát és a lipidszintézisben játszik szerepet --> zsírokat állít elő és méregtelenít
2. durva felszínű ER (DER): az ER szemcsés (granuláris) formája, a szemcsés megjelenését a felszínén található riboszómák adják, a fehérjeszintézist végzi --> fehérjéket állít elő


Sejtmag:
- a sejt központi alkotója a sejtmag (nukleus)
- élettani, vezérlő és információs központ
- szabályozza a sejt növekedését és szaporodását
- a sejtmagot a citoplazmától a maghártya választja el
- a maghártya kettős membránból áll
- a külső maghártya közvetlen kapcsolatban van az endoplazmatikus retikulum membránjával, felszínén riboszómák vannak
- a sejtmag plazmájában van a nukleinsav (DNS) és a fehérje
- a sejtmagban található a kromatin (kromoszóma anyaga), ami DNS-ből és fehérjéből áll

Sejtmagvacska:
- a sejtmagvacska (nukleolus) a sejtmag belsejében található, de osztódáskor eltűnik
- itt termelődik a riboszomális RNS (rRNS), ami fehérjékkel együtt a riboszómákat alkotja

Sejtközpont / Centroszóma:
- mindig a sejtmag közelében található
- a sejtosztódást és a sejten belüli mozgásokat irányítja

Golgi készülék:
- bonyolult membránrendszer, membránzsákokból kialakuló képződmény
- a sejt "veséje", feladata a kiválasztás és az endoplazmatikus retikulumtól kapott fehérjék átalakítása és továbbítása
- anyagok kiválasztása, fehérjék szerkezetének módosítása, membránba csomagolt fehérjék eloszlatása, foszfolipidek előállítása
- váladékokat termel
- részt vesz az anyagcserében, mert átalakítja a fehérjéket

Lizoszóma:
- alapvető jelentősége van a sejt védekezési mechanizmusaiban és bizonyos anyagcsere folyamatokban
- speciális bontó funkciót ellátó sejtorganellumok
- enzimtartalmú vezikulák (kis vízhólyag), amik többnyire az ER-ből vagy a golgi készülékből származnak
- emésztő enzimeket tartalmaz, savas kémhatású
- a bontó enzimekkel (hidrolázok: proteáz, nukleáz, lipáz...) különféle molekulák (fehérjék, lipidek, poliszacharidok) bontását végzik
- az elöregedett vagy feleslegessé vált anyagok lebontását végzi
- a felszabadított molekulák visszakerülnek a citoplazmába, vagy exocitózissal kiürülnek a sejtből
- ezenkívül az endocitózissal felvett anyagok feldolgozása is a feladatuk


Riboszóma:
- a riboszómák riboszomális RNS-ből (rRNS) és fehérjékből  épülnek fel
- RNS-ük a sejtmagvacskában szintetizálódik
- vagy szabadon a citoplazmában, vagy az ERhez kötődve (DER) fordulnak elő
- felszínén képződnek a fehérjék, tehát a riboszómák hozzák létre a fehérjéket
- fehérje előállítást végez