Oldat fogalma: olyan anyagi rendszer, ami oldószerből és oldott anyagból áll, és a részecskék mérete 1 nm alatti

Oldat = oldószer + oldott anyag
pl. bórvíz = víz + bórsav
pl. tonik = (víz + alkohol) + hatóanyagok

Oldhatóság:
- poláris oldószer --> víz, ecet, alkohol
- apoláris oldószer --> benzin, benzol, aceton

Oldódás:
- fizikai --> az oldott anyagban nincs lényeges változás pl. sót feloldunk vízben, majd elpárologtatva a vizet ugyanazt a sót kapjuk
- kémiai --> az oldott anyagban lényeges változás van, más anyag keletkezik

Oldatok fajtái:
- telített oldat --> annyi oldott anyagot tartalmaz, amit az oldószer oldani tud
- telítetlen oldat --> kevesebb oldott anyagot tartalmaz, mint amennyit oldani tud
- túltelített oldat ...

Energiaváltozással járó reakciók:
Exoterm --> hőtermeléssel járó folyamat (a környezet energiája nő, a test belső energiája csökken)
Endoterm --> hőelvonással járó folyamat (a test belső energiája nő, a környezeté csökken)

Résztvevő anyagok száma szerint:
Egyesülés / addíció --> 2 anyagból 1 keletkezik
Bomlás --> 1 anyagból 2 keletkezik
Cserereakció --> 2 vegyület egymásra hatásából 2 új vegyület keletkezik
Átviteli reakciók szerint:
Redoxi reakciók:
- oxidáció --> elektron leadás
- redukció --> elektron felvétel
Sav-bázis reakciók:
- sav --> protont ad le
- bázis --> protont vesz fel

Szervetlen vegyületek:
Sók
Savak
Bázisok (lúgok)

Szerves vegyületek:
Szénhidrogének:
1. Alkánok: 1x kovalens kötést tartalmaz --> stabilak
- nem bomlanak, nem romlanak meg pl. paraffinok (vazelin, paraffinolaj)
2. Alkének: 2x kovalens kötést tartalmaz --> telítetlenek, instabilak
3. Alkinek: 3x kovalens kötést tartalmaz --> telítetlenek

Szénhidrogének származékai:
1. Halogéntartalmúak:
- halogén --> Cl, Br, I, F pl. neomagnol oldat (fertőtlenítő), kloroform
2. Oxigéntartalmúak:
- alkoholok --> C2H3-OH etil alkohol
- észterek --> zsírok, olajok, viaszok
- karbonsavak --> CH3-COOH ecetsav
3. Nitrogéntartalmúak:
- fehérjék --> keratin, kollagén
- szénhidrátok --> glükóz (szőlőcukor), ...

Elsőrendű kötések:
1. Ionos kötés: ellentétes töltésű ionokból áll pl. NaCl, MgO

2. Kovalens kötés: közös elektronpárral alakul ki, molekularácsba rendeződik
- azonos atomok közötti --> apoláris pl. N2, O2, H2, Cl2
- különböző atomok közötti --> poláris pl. H2O, CO2, CH4, NH3

3. Fémes kötés: fémek atomjai között alakul ki, fémrácsba rendeződik
Másodrendű kötések: gyengébbek mint az elsőrendű kötések
1. Hidrogénkötés: a másodrendű kötések közül a legerősebb
- 3 elem képes rá: fluor, oxigén, nitrogén --> amihez kapcsolódik egy hidrogénatom
2. Van der Waals kötés:
- dipóluskötés --> poláris és poláris között jön létre
- indukciós hatás --> poláris és apoláris között
- diszperziós ...

Elemi részecskék --> proton, elektron, neutron
Kémiai részecskék --> atom, ion, molekula

Atom: olyan parányi részecskék amik minden tulajdonságaikban megegyeznek
Jelük: vegyjel pl. H, O, C
Rendszám: mindig megegyezik a protonszámmal
Atomtömeg: rendszám (protonszám) + neutronszám
Izotóp: azonos protonszámú, de eltérő tömegszámú atomok pl. H - hidrogén
Ionok: töltéssel rendelkező részecskék
- lehetnek pozitív vagy negatív töltésűek
- pozitív --> KATION (elektronhiány)
- negatív --> ANION (elektrontöbblet)

Ionizáció: az a folyamat, ami során létrejönnek az ionok
Molekulák: meghatározott számú atomokból áll, amiket erős kovalens kötés tart össze
- töltése: semleges
- molekularács jellemző rá --> a molekulák ...

Anyagi rendszerek csoportosítása a részecskék mérete és eloszlása alapján:

Homogén rendszer (egynemű): a részecskék mérete 1 nm alatti, így nincsenek szabad szemmel látható határfelületek
Elemek:
- azonos rendszámú / protonszámú atomokból felépülő anyagok
- vegyjellel jelöljük őket pl. H, O, Na, Ca, Mg
Vegyületek:
- különböző rendszámú atomokból épülnek fel
- két vagy több elem alkotja, amik kémiai kötéssel kapcsolódnak
- képletekkel írjuk fel pl. H2O, NaCl, H2O2
Elegyek:
- két vagy több komponensből állnak
- vannak gáz, folyékony és szilárd halmazállapotú elegyek
- az elegyeken belül oldatról beszélünk, ha az egyik komponens sokkal nagyobb arányban van jelen, mint a többi, ezek általában folyadékok (oldat = oldószer + ...

Részei:
1. Vérkeringés (vörös)
- zárt rendszer: cső rendszer, érhálózata van
- központja a szív
- közepesen gyors rendszer
2. Nyirokkeringés (sárgás fehér)
- nyílt rendszer: szövetek közül indul a nyirokereken keresztül a nyiroktörzsön át és a véráramba torkollik
- központja nincs
- lassú rendszer

Feladata: a szövetek tápanyaggal, oxigénnel való ellátása, és onnan a méreganyagok és széndioxid visszaszállítása a tüdőhöz és a vesékhez

Részei: szív, artériák, vénák, hajszálerek

Jellemzői:
- a mozgásnak az aktív kivitelezője
- az izmok testsúlyunk kb 40%-a
- összehúzékonyság: összehúzáskor az izom hosszirányba rövidül és keresztirányba vastagodik
- ingerlékenység: csak idegi hatásra húzódnak össze az izmok, attól függően mekkora az inger (ha elég erős az inger akkor összehúzódik, ez a küszöbinger)
- fáradékonyság: hosszú igénybevétel után elfárad, de regenerálható pihenéssel
- szükségesség: csak akkor húzódik össze és csak annyi amennyire feltétlenül szükség van, a többi addig pihen
- izomtónus: az izmok állandó feszültségi állapota

Feladatai:
- vérkeringés biztosítása
- testalkat kialakítás
- hőtermelés
- védelem: csontokat, szerveket
- rögzíti az ízületeket

Felépítése:
- 70-80% víz
...

Csont: a gerincesekben megtalálható kemény szerv

Felépítése:
Jellemzői:
- a csontváz a test alakját adja meg és védi azt a külső behatásokkal szemben
- testünk 20%-a csont, 206 db csontunk van
- a mozgásnak a passzív kivitelezője

Feladatai:
- meghatározza a test alakját és méreteit
- a csontváz test szilárd vázát adja
- védi a testüregeket pl. koponyaüreg, orrüreg, szájüreg
- vérképzés itt zajlik
- ásványi anyag raktár: itt raktározódik a kalcium és a foszfor
- méregtelenítés: képes a nehézfémeket megkötni, kis mennyiségekben utána leadja

Csoportosítása:
- hosszú csöves csont --> combcsont
- rövid csöves csont --> kéz csontjai: ujjperc
- lapos csont --> koponya
- vegyes, szabálytalan alakú csont --> csigolya, medence
...