Felső szakasz:
Szájüreg: fogak, nyálmirigyek, nyelv, torok
Fogak: fajtái: metszőfogak, szemfog, őrlőfogak, bölcsességfog, összesen 32 db
- feladata: táplálék őrlése
Nyálmirigyek: 3 pár van: fültő, állkapocs alatti, nyelv alatti
- szájüregbe öntik váladékukat, ami a nyál
Nyelv: izmok alkotják
- feladata: táplálék keverése nyállal, nyelés segítése, íz érzékelés, hang képzés
Torok: a szájüreg hátsó, szűk nyílása,  két oldalán vannak a szájpadmandulák
Garat: ide nyílik a fül, orr, szájüreg
- itt kereszteződik a levegő és a táplálék útja, aminek a keveredését a gégefedő akadályozza
- két oldalán vannak a garatmandulák
Nyelőcső: izmos falú cső, ami átfúrja a rekeszizmot és a gyomorba vezet
- feladata: a falat továbbítása

Középső szakasz:
Gyomor: emésztőcsatorna legtágabb része
- szerepe: táplálék raktározása, táplálék emésztése
3 rétegből áll:
- nyálkahártya: falában gyomormirigyek vannak amik a gyomornedvet termelik, gyomornedv: PH:0,9-1,5 között, a fehérjét aminosavakra bontja, összetétele: sósav, pepszin, nyál
- savós hártya rétege
- izomrétegek
Vékonybél (patkóbél, éhbél, csípőbél): a leghosszabb szakasz
- feladata: a táplálék lebontása tápanyagokra, az egyszerű anyagok felszívása, és a meg nem emésztett anyagok továbbítása a vastagbélbe
- az emésztés 90%-a itt történik, ami a hasnyál, a bélnedv és az epe hatására jön létre
- a felszívódás pedig a bélbolyhok felől történik
Vékonybélnedv: PH:7,5
- enzimei az eripszin (fehérjebontás), maltóz, laktóz, lipáz (zsírbontás)
Hasnyálmirigy: PH:8
2 része van:
- külső elválasztású mirigy (exokrin): emésztő enzimei: lipáz (zsírbontás), amiláz (keményítő bontás), tripszin (fehérjebontás)
- belső elválasztású mirigy (endokrin): Langerhans szigetek, hormonjai: inzulin, glukagon
Epe: PH:8
- feladata: a zsírok aprítása, nagy zsírcseppekből kisebbeket állít elő, (emulgeálja őket) így könnyebben lebontják az emésztőenzimek
Máj:
- testünk legnagyobb mirigye, vörösesbarna, részt vesz a szervet anyagcsere folyamataiban
- feladatai: fehérje anyagcsere (aminosavakból fehérjéket épít, nem esszenciális aminosavakat készít, éhezéskor aminosavakból szénhidrátot képez) szénhidrát anyagcsere (vércukorból glikogént képez, glikogént visszaalakítja glükózzá, szénhidrátokat zsírrá alakít), zsíranyagcsere (zsírokat zsírsavra és trigliceridre bontja, szénhidrátot zsírrá alakít, koleszterin lebontása és felépítése), vitamin anyagcsere (karotinból A-vitamint képez, D-vitamin kialakítása), vérraktár, epesav termelés, méregtelenítés

Alsó szakasz:
Vastagbél:
- a vékonybélből a megemésztett táplálék után visszamaradt salakanyag a vastagbélbe továbbítódik egy szelepszerű képződményen keresztül, ami megakadályozza hogy a baktériumokat tartalmazó vastagbél tartalom visszajuthasson a steril vékonybélbe
- a vastagbélbe már csak a víz, az ionok és vitaminok szívódnak fel
- emésztés itt nincs, csak a bélbaktériumok bontó tevékenysége
- K-, B-vitamin termelése is itt történik
- a nyálkahártyájában lévő mirigyek csak nyákot termelnek
Vakbél: a vastagbél része, nincs emésztő szerepe, mivel nyirokszerv
Végbél:
- a vastagbél a visszamaradt béltartalmat a végbélbe továbbítja, ahol felszívódás már nem történik, csak a széklet formálása és reflexes ürítése a záróizomrendszer megnyílásával